ÁRPA

- Az árpa – mint a gabonanövények többsége – a pázsitfűfélék családjába tartozik.

- Rendkívül változatos faj, Európában, az USA északi részén, Argentínában és Ázsiában is termesztik.
- Az árpa /Hordeum vulgare L./ a Hordeum nemzetségbe tartozik, amelyhez kb. 16 vad árpafaj tartozik, de a kultúrárpák is formagazdag növények.

- Az árpák rendszerezése: a kalász szerkezete, a kalászon lévő megtermékenyült kalászkák sorai, valamint a kalászok tömöttsége alapján történik.
Az árpának több változata /convar./ van, ezek közül hazánkban csak két változatnak van jelentősége:
a./ Többsoros árpák /Hordeum vulgare L. convar. vulgare MSF./
b./ Kétsoros árpák /Hordeum vulgare L. convar. distichon /L./ ALEF./
- A ma élő, termesztett árpa őse a vad kétsoros árpa (Hordeum spontaneum) volt, mely pl. Izraelben, Törökországban még ma is szabadon él.

Növénytani jellemzés

- Az őszi és tavaszi árpák biológiai sajátosságai több vonatkozásban eltérnek egymástól.
- Az őszi árpának dús gyökérzete van és igénytelen, míg a tavaszi árpa sekélyen gyökerező, tápanyagigényes növény. Különbség még az is, hogy az őszi árpának hosszabb és durvább szára van, mint a tavaszi árpának. Ezért az őszi árpa szalmája csak almozásra való, a tavaszi árpa szalmája viszont értékes takarmányszalma.
- Virágzata /kalásza/. Az árpa kalászkái - a többi gabonáéval ellentétben - mindig egyvirágúak és hármasával ülnek a kalászorsó padkáin. A többsoros árpa padkáin mind a három virág megtermékenyül.
- Az árpa öntermékenyülő növény. Meleg, száraz időjárásban a tavaszi árpa gyakran már a levélhüvelyben /hasban/ megtermékenyül.
- A többsoros árpák rendszerint hatsorosak, de a kalászkák elhelyezkedése lehet szabályos vagy szabálytalan. A szabálytalanul hatsoros árpák kalászán a középső kalászka nagyobb és a kalász tengelyéhez simul; a szélsők kisebbek és elállók, ezért a kalász felülről nézve négysorosnak látszik. A hazai őszi árpa fajtáink nagyobb része a szabálytalanul hatsoros árpához tartozik.
- Kétsoros árpák. A kétsoros árpánál a kalászorsó padkáján lévő három virág közül csak a középső termékenyül meg. A tavaszi árpa fajtáink mind ide tartoznak.
- A szemtermés. Az árpának pelyvás szemtermése van, de vannak csupasz szemű változatok is. A szemtermés beltartalma, vagyis a táplálószövet /endospermium/ keményítő- és fehérjearánya a fajtától, talajtól és főleg az időjárástól függően változó.
- A takarmányárpánál az a jó, ha nagy a fehérje tartalma.
- A sörárpánál viszont az a kívánatos, hogy minél kevesebb fehérjét és minél több keményítőt tartalmazzon. A jó minőségű sörárpa szemtermése fehérjében szegény, keményítőben gazdag. A fehérje tartalom ne legyen több 10-12%-nál. A 12,5%-nál nagyobb fehérje tartalmú árpák már nem tekinthetők sörárpának.
- A malátakészítésnél fontos az egyenletes nagyságú sörárpa szem.
A szemtermés ezen kívül legyen telt, nagyszemű és "finomhéjú". Fontos még a szín is; ne legyen túl sötét, sem túl világos, hanem egyenletesen fehéres sárga (szalmasárga).

Csoportosítása, változatai

- Kétféle árpa létezik: tavaszi és őszi, a tavaszit szokták sörkészítéshez használni.

Tavaszi-, kétsoros – vagy „sörárpa”

- Egyéves, tavaszi vetésű, a búza, kukorica és rozs után a legkiterjedtebben termesztett gabonafélénk.
- Meleg, páratelt, csapadékos éghajlat alatt terem értékes, fehérjékben szegény, (legfeljebb 8-10%), jól malátásítható, lisztesmagvú árpát.
- Két fontos termővidékünk van:
- a nyugat-magyarországi /Sopron vidéke és a Rába völgye/,
- az észak-magyarországi /Hatvan, Gyöngyös, Miskolc, Szerencs vidéke).
- A sör – és whiskyiparban a maláta fontos nyersanyaga.

Őszi-, négysoros

- Egyéves, áttelelő, őszi vetésű gabonanövény. Összes gabonafélénk közül a legkorábban vetik, a legkorábban érik, s így ez a növény adja az első magot.
- Rendszerint nagyobb termést ad, mint a tavaszi változata és termése fehérjében gazdagabb.
- Az ország egész területén, a csapadékban szegényebb tájegységeinken is sikeresen termelhető.

Őszi-, hatsoros

- A különbség a négysoros árpa és a hatsoros árpa között röviden annyi, hogy a kalászban hármasával ülnek a szemek, a kalászorsó padkáin, így a kétoldali sor hatszögletesnek látszik.

Összetétele

- Az árpa igen gazdag keményítőben, fehérjékben, cukrokban, vitaminokban (A, B1, B2, B5, B6, E) és ásványi anyagokban (kalcium, kálium, foszfor, szilícium, vas), azonban nátriumban szegény.
- A kovasav tartalma is magas.
Élettani hatásai
- Az árpa a szervezet számára nagyon könnyen emészthető és igen tápláló, kellemes, szelíd ízű gabona.
- Számos olyan, kedvező hatással rendelkezik, amely megszokott táplálékainkra sajnos nem mindig jellemző. A teljes árpa gazdag nyomelemekben: káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort tartalmaz - méghozzá kétszer annyit, mint a barna rizs - mindezek pedig elengedhetetlenek a normális szív és agyműködéshez.
- Az árpa rendszeres fogyasztása segít megelőzni a székrekedést, javítja a bélműködést, így csökkenti a bélproblémákat.
Pl: izraeli orvosok 19 olyan krónikus székrekedésben szenvedő páciensen próbálták ki az árpaliszt hatását, akiknek mindig hashajtót kellett szedniük. A páciensek naponta háromszor kaptak árpalisztből készült süteményt 4 héten keresztül. Egy sütemény élelmi rosttartalma 7-8 g volt. Az eredmény rendkívül figyelemreméltónak bizonyult:
- 15 személynek rendeződött a székletürítése,
- 12-nek a puffadása,
- 10-nek a hasi fájdalma,
- 14 páciens örökre „elfelejtette” a hashajtókat.
- Megfigyelték, hogy azokon a tájakon, ahol az árpa, akár gabona, akár liszt formájában főételként szerepel, ott kevés szívbeteg van. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy az árpa jót tesz a szívnek, s ezt a kutatások is igazolták.
- Az árpa ß-glükán-tartalma figyelemre méltó mértékben csökkenti a vér koleszterinszintjét. Ezt tudományos kísérletek igazolják.
Pl: egy vizsgálatban több héten át naponta háromszor „árpás” ételt adtak a vizsgálatban résztvevőknek és a vér koleszterinszint 15%-os csökkenését tapasztalták. Csak a teljes őrlésű árpaliszt hatásos.
- Az árpa étel fogyasztása a szervezeten belül a sejtépítést is serkenti.
A manapság oly széles körben elterjedt kötőszöveti gyengeség (ami a rossz testtartással párosul) és a porckorong-elváltozások bizonyos mértékig gyógyíthatók, sőt megelőzhetők, ha a gyermek idejekorán kap árpa eledelt.
- Gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően jól alkalmazható bélrendszeri, vér- és légzőszervi gyulladások megelőzésében, gyógyításában.
- Méregtelenít, ásványi anyagokkal tölti fel szervezetünket, erősíti a csontrendszert.
- Nyugtat, tonizál (máj, szív, idegrendszer).
- Hatékony vizelethajtó, s egyben kiváló lúgosító is.
- Kiváló szabadgyökfogó (a szabadgyökök felelősek többek között a szervek elöregedéséért is).
- Kiválóan alkalmas betegkosztnak, gyógyító hatása a belektől a mellkasig terjed. Könnyű emészthetősége ideális étellé teszi kisgyermekek, idős, legyengült szervezetű, beteg emberek számára (roboráló hatás).
Az árpának ez a tulajdonsága ősidők óta ismert tény. Az árpa-nyákban találhatók a fontos életerőt adó elemek.
- Foszfortartalma alapján ajánlható mindazoknak, akik szellemi munkát végeznek, legyen az idegi vagy stressz okozta megterhelés.
- Emellett megnyugtatóan hat az idegrendszerre és vízhajtó hatású is egyben.
- Mivel fehérjében igen gazdag, ezért fogyasztásakor a vesepanaszoktól szenvedőknek különös elővigyázatossággal kell eljárniuk! Könnyen felfúvódást okozhat!

Előfordulása

- Teljes értékű árpa – kizárólag a legkülső pelyvaleveleitől fosztják meg, mintegy levetkőztetik. Így rendelkezik a legtöbb létfontosságú tulajdonsággal, és az íze is teljesen más. Mindez annak köszönhető, hogy megőrizte a csirában és a mag különböző rétegeiben lévő bionutricionális összetevőket, nem bontották meg benne az összetevők egyensúlyát.
- Hántolt árpa – (gersli) – középutat jelent a teljes értékű és a gyöngyárpa között. A hántolási eljárás során a maghéj néhány külső részét eltávolítják, de valamennyit megőriz jó tápanyagbeli tulajdonságaiból.
- Gyöngyárpa – az emberi élelmezésben leggyakrabban használt, nem teljes értékű formája. Elég csak arra gondolnunk, hogy a külső részek eltávolításával csökken a fehérjeszázalék, csökken a zsírok és ásványi sók mennyisége, néhány vitamin pedig csaknem teljes egészében eltűnik. A pelyvától és a korpától megfosztva, amit még fehérítő és fényező eljárásoknak is alávetnek.
- Pörkölt árpa – kiváló helyettesítője a kávénak, nem tartalmaz koffeint, kiváló kávét készíthetünk belőle azoknak a felnőtteknek, akik nem fogyasztanak koffeint.
- Árpapehely – amelyet összepréselt, majd hőkezelt magokból nyernek.
- Árpaliszt – a magok megőrlésével nyerhető.
- Árpamaláta (Extractum malti) „MALTEX”– amely könnyen emészthető (sok gyermekeknek készült termékben fordul elő).
A csíráztatott árpából malátát – „gabona mézet”- is előállítanak. A malátának különleges aromájú édes íze van. Kedvezően hat legyengült, kimerült gyermekeknek, betegeknek, időseknek, áldott állapotú és szoptatós anyáknak. Székrekedés, dizentéria-baktériumok, rothadási diszpepszia és étvágytalanság gyógyítására is használják.

*